manapság olyan divatos lett a női egyenjogúság köpenyét felvenni. mert jól áll. mert az mégiscsak illik a nőhöz, az a köpeny passzol, mérettől színtől függetlenül a lényeg hogy ha amúgy az ember lányának fogalma sincs mi fán terem a nőiesség egy kis emancipáció mindig van a tarsolyban. 'kérem szépen tessék hagyni, hogy mást is csináljon az ösztogén, nem csak gyermek nemzés nem csak a háztartás; mi igenis tudunk piszkosak kemények izmosak lenni'. Ja hogy azt a férfi is tudja. 'Nem baj tudjuk azt mi is'.
...Én, és hansúlyozom ÉN tudom azt, hogy tudok fúrót használni, hogy az étterem ajtaját ki tudom nyitni, tudok egyedül bort rendelni, sőt ha kedvem tartja, akár még mérnöki önéletrajzzal egy adott munkahelyre is jelentekezhetek, de kérdezem én; ( és még mindig csak ÉN) nem jó néha érezni, hogy van aki leveszi a "terhet" a vállamról?!
Én szeretem, ha kinyitják előttem az ajtót, ha hellyel kínálnak, ha éreztetik velem hogy nő vagyok, és szeretem ha éreztetem a férfival, hogy ő a férfi. Még akkor is, ha tudom hogy be tudom verni a szöget a falba, örülök, ha van aki kiveszi a kalapácsot a kezemből.
Kérem szépen nőnek lenni finom. Nőnek lenni csodás. Gyermeket világrahozni leírhatatlan. Számtalan páratlan csoda rejlik a nőiességben. Nem kevesebb csodát lehet találni a férfiasságban. Bárcsak hagynánk mi tudatos nők a férfiakat is a maguk pótolhatatlan milyenségükben.