skálán marad

Veszélyesen taszító.
Hisztis nagyképű.
Szánalmasan egyszerű.
Ujját szopó felnött.
Kontroll nélküli vezető.
Lehetetlenül együgyű.
Kis lábon járó óriás.
Riasztó nagypolgár.
Hányinger keltő szép falat.
...Tele van a padlás. Ilyenekkel. A padlás kerek. Geoid alakú. Geoid egy olyan forma, melynek alakja geoid. Az ilyenek az alkotó részei. Az ilyenek a ruhában a moly. Talpban a szálka.
Világos.
Jót tesz az új háttér. Átszűrődik megannyi csoda.

lesz a volt

Sokan vagyunk. -Olyan hajnaltól pirkadatig nem tudom megszámolni ujjacskáimon, számológépen, lapon papíron a pontos összeget- sokan.
Jó ez? Jövés menés átjáróház. Ki az ajtón be az ajtón.
Hogyan találjak ki egy újat? Az az egy. Ennyiből?
Ha az egyik helyen valami eget rengető történik, elképesztő, borjú az új kapura bámuló fantasztikum, honnan tudod hogy odaát éppen nem az a zsenialitás üti fel a fejét?!
Kapunk egy-egy másodpercet? Száz évből, egy sóhajtásnyit? Akár ez a sóhajtás el is maradhat? Vagy most sóhajtottam, most mikor a másik is épp?
Az a tekintet az a villany mikor szegeződik, mikor gyullad ki? Már meg volt?
Meg lesz egyáltalán?
Biztos, hogy csak egy Lincoln, Einstein, Hemingway, Hendrix, Bob Marley létezett?
Vagy mindenki a gitártudás egyénre szabott Hendrix-e? A fizika megalkotóinak Einstein-e?
Lehetséges bármi is? Még?
Bennem van egyáltalán bármi?  Már?
..Keresni kell?
Azt a fehér hollóját neki.